Az Istenek szigetén (Szerzõ: Felletár Zsolt) Meglehetõsen kimerítõ, 26 órás utazás vár mindazokra, akik az indonéz szigetvilág gyöngyszemére, Balira kívánnak ellátogatni. Érdemes egyáltalán ennyit utazni és vállalni a megpróbáltatásokat? A szerzõ érzékletes útleírása és merülési beszámolója egyértelmûen megadja az igenlõ választ. Például a világon egyedül itt találkozhatunk a Mola Mola holdhallal, de a hajóroncsok és gyönyörû korallfalak kedvelõi is elégedetten térhetnek haza, és akkor még nem is beszéltünk a páratlan kulturális élményekrõl. Akikért a harang szólt Bali szigetén (Szerzõ: Molnár Attila) 2002 õszén a szó szoros értelmében robbant a bomba: Bali, a trópusi álomsziget elvesztette ártatlanságát. Ha megszoknunk nem is lehet, sajnos manapság számolnunk kell a terrorista merényletekkel, melyek így sem tudják kioltani vágyunkat a vízfelszín alatti csodálatos és a felszíninél sokkal békésebb világ után. Felszerelés böngészde Cressi S 111 - J 115 Jacket Aladin Air X komputer jeladóval Sea&Sea DX-3000 tok RR30-as digitális fényképezõgéppel Scubapro maszkok Scubapro MK 20 U.L. – R 190 nyomáscsökkentõ Digitális újdonságok (Szerzõ: Herold István) Bajban vannak a világ víz alatti fotótok gyártói, mert képtelenek követni a digitális gépek piacán szinte havonta megjelenõ újdonságokat. Nem tehetnek mást, mint megpróbálnak az általuk állócsillagnak (?) gondolt gépekhez tokot felszerszámozni, és szurkolni a géptípus hosszú, legalább egy-két éves tündökléséért. A tenger tüskésbõrû lakói Elsõ rész: Tengeri liliomok (Crinoidea) (Szerzõ: Molnár Attila) A tüskésbõrûek törzse manapság is élõ 6000 fajával egy igen érdekes tengeri élõvilágot ölel fel. Az elsõ rész a tengeri liliomokat mutatja be, melyek hálás témát nyújtanak a búvárfotósoknak, s a korallokkal együtt mesés virágoskertté varázsolják a víz alatti világot. Ciprus (Szerzõ: Herold István) Ciprus 400 kilométer hosszú partszakasza igen változatos képet nyújt az idelátogatóknak: aranyló homokos partszakaszok, áttetszõ kristálytiszta tengeröblök, zöldellõ olajfákkal borított domboldalak. Az izgalmas változatosságot az idõjárás is biztosítja, a tenger 23-25 fokos vízével még októberben is merülésre csábít, míg a Troodos hegység hófödte oldalai decemberben a síelõket várja. Kék Éden - Tíz év búvárkalandjai a Vörös-tenger mélyén Zátonylabirintusok Afrika partjainál Fury-Shoaltól a Saint-John’s-zátonyokig (Szerzõ: Örsi Ferenc) A Sataya-zátonynál kezdjük merülésünket, ahol hat ördögrája és egy hozzájuk csatlakozó mantarája, mintegy mûrepülõgép eleganciájával suhan el mellettünk. Sha’b Mansournál alvó fehéruszonyvégû cápák csábítanak el, míg a zátony keleti oldalán a koralloszlopok közti néhány méteres csatornában a Vörös-tenger szinte valamennyi halfajával találkozunk. Abu-Galawa I. és II. merülõhelyek látványossága egy amerikai yacht és a megmentésére indult Thien Singh nevû hajó roncsa, mely szintén nem úszta meg a zátonylabirintust. A csapat sem volt szerencsésebb, egy csonkolásos ujjjtörés sokkolt mindenkit, mire is lehet számítani, ha 16-17 órányira van a segítség…. 50 éves a magyar könnyûbúvár tevékenység „ Laokoon expedíció” a Vrna-tó víz utánpótlásának feltárására Dr. Hertelendi Ede emlékére (Szerzõ: Czakó László) 1992-ben izgalmas kihívással nézett szembe a Czakó László által vezetett búvárcsapat. Néhány hidrogeológus és fizikus kutatóval együtt arra keresték a választ, vajon tényleg az Isztriai-félszigetrõl származik-e a Cres szigetén lévõ édes vízû Vrna-tó vize. A teória bizonyítására vízmintát kellett venni 70 méteres mélységbõl. A nem mindennapi körülmények között lezajlott, a kor technikai színvonalát meghaladó héliumos merülések igazolták a feltételezéseket, ezzel óriási szolgálatot téve a horvátoknak. Más kérdés, hogy a „hála” ezúttal is elmaradt, sõt…. Olajtankerbõl édenkert? A Földközi-tenger legnagyobb hajóroncsa (Szerzõ: Schütz Gabriella, Gianni Risso) Amikor a 1991. április 14-én a 270 méter hosszú és 32 méter magas Haven, a Földközi-tenger legnagyobb hajóroncsa elsüllyedt, mindenki azt hitte, hogy a Ligur-tengereknek befellegzett. Szerencsére nem így történt. Napjainkra a Haven különleges „mesterséges zátonnyá” vált, amely sziklahalak, murénák, durbincsok, aranykeszegek és fûrészes sügérek állandó lakhelyéül szolgál. De vajon ez a gazdag élõvilág hogyan és miért alakult ki az egykori olajtankeren? Erre a kérdésre Giulion Melegari professzor magyarázata ad nekünk választ. Roncsok nyomában Jean-Louis Maurette-tel (Szerzõ: Herold István) Rövid ismertetõt olvashatnak arról a sorozatunkról, amely 2003 nyarán indul. Jean-Louis Maurette 1995-ben döntött úgy, hogy néhány társával megalapítja a Scyllias expedíciót, és azóta is tiszteletreméltó lelkesedéssel kutatnak letûnt korok elsüllyedt emlékei után. Roncsfelfedezõ tevékenységük izgalmaiba, veszélyes kalandjaiba avatnak be minket. Zátonyzûrök (Szerzõ: dr. Nyíri Iván) Nemcsak a merülés részét szeretjük a búvárkodásnak, hanem azt is, ami hozzá vezet, ami a merülések között történik, és amit Mi - merülõtársainkkal együtt - adunk hozzá értelemben, érzelemben, humorban. A Magyar Búvár Szakszövetség elnöke felszíni és víz alatti kalandjait egyaránt megosztja velünk. Mesél hajótörésrõl, legyezõkorallokról, fehéruszonyvégû cápákról, napfelkeltérõl és langusztából készült ételkülönlegességrõl is, hogy aki még nem járt ezen a szép vidéken, bátran nekivágjon az útnak, aki pedig már látta ezt a csodás helyet, visszatérõ látogatóként élvezze újra a helyiek vendégszeretetét. Valami van… (Szerzõ: Kalinovits Sándor) Magyarország kevés tiszta vizû merülõhelyeinek egyike a Molnár János-barlang. A szerzõ és csapata a Lukács-fürdõ vízellátását biztosító csõvezetékek karbantartása, áthelyezése során érdekes felfedezést tett. A barlang folytatódik! A lelkes kutató búvárok - dacolva a hatósággal – nekiveselkedtek, hogy a barlangnak a még ismeretlen járatait is felfedezzék. Pár nap alatt egy hatalmas hasadékrendszerbe jutottak, melynek méretei sokszorosa az eddig ismert barlangnak. A kutatás folytatódik! Repülõhal 1. rész (Szerzõ: Halász Péter) Herbert Nitsch az apnea kiemelkedõ egyénisége. A kiemelkedõt itt érthetjük a szó szoros és átvitt értelmében is. Az ausztrál fiatalember ugyanis foglalkozását tekintve pilóta, hobbijában, a szabadtüdõs merülésben pedig, folyamatosan képes túlszárnyalni korábbi teljesítményeit, és ezzel mindig újabb és újabb rekordokat állít fel. Versenytársai becenevet ragasztottak rá, ami nem is lehetne találóbb, hiszen – Flying Fish-nek, azaz – Repülõhalnak hívják. A riportban beszél a merülés fizikai és mentális határairól, a szabadtüdõs edzéseirõl, valamint felkészülésérõl és valamelyest „titkaiba” is beavatja az Olvasót. Testközelben a fehéruszonyvégû (Szerzõ: Gyöngyösi Dániel) A szerzõ izgalmas, sõt hátborzongató élményét meséli el a nyílt tengeren emberre talán legveszélyesebb cápafaj egyik egyedével való találkozásáról. A történet nem csupán félelmetes, de tanulságos is! Az elsõ magyar búvár (Szerzõ: Merényi-Metzger Gábor) A cikk aktualitását az a tény adja, mely szerint a magyar búvárkodás éppen az idén ünnepelheti 950. évfordulóját. A hazai búvártörténet elsô írásos emléke ugyanis egy 1052-ben történt eseményrôl szól, mikor I. András király Zotmund nevû katonája Pozsony mellett, víz alatt támadva elsüllyesztette III. Henrik német-római császár hajóit. Mi köze egymáshoz Búvár Kundnak és Zotmundnak? Hogyan viszonyul a néphagyomány a krónikák leírásaihoz? Történelmi szempontból miért volt jelentõs személy az elsõ magyar búvár? Ezekre a kérdésekre ad választ a történész szerzõ írása. SUBMARINE Híradó Tengeri Só elõadások programja Drasztikus korlátozások az Adrián Az IL 2-es kiemelése Elsõsegély – ahogyan a PADI oktatja Cápariasztó Zombor Gyula cikk a Potapeni szlovák búvármagazinban Búvárfotós kiállítások Kiállítások és vásárok Búvárfotós verseny Jordániában Trimix-szel Thaiföldön Búvárélettan – Barotraumák 1. rész Az orrmelléküregek barotraumája (Szerzõ: Dr. Hajnal Gábor) Barotraumák alatt orvosi szempontból azokat a betegségeket értjük, amelyek nyomásváltozás következtében jönnek létre a levegõvel teli testüregekben. Ebbõl a szempontból fontos szervek a megbetegedések gyakoriságában a következõk: középfül, orrmelléküregek, fog, szem, gyomor, belek, tüdõ. Ebben a számban az orrmelléküregek barotraumájával foglalkozunk. Könyvsarok David Doubilet - A Nagy-Korallzátony Tengeri-só filmfesztivál - A víz alatti filmek fesztiválja 2003 Magyarországon immár második alkalommal kerül megrendezésre az antibes-i rendezvényhez hasonló búvár filmfesztivál, melynek külön aktualitást ad, hogy idén 50 éves a magyar búvárkodás.National Geographic Channel tavaszi mûsorából A Sydney öböl titokzatos pingvinjei Az U-534-es kiemelése Fogas titánok Fehér cápa, a szelíd óriás A csodálatos polip VII. Országos Búvárfotós Bajnokság és válogató verseny A Magyar Búvár Szakszövetség a Tengeri Só Alapítvány támogatásával hirdette meg a VII. Országos Búvárfotós Bajnokságot. A pályázati kategóriákat és a részvétel feltételeit részletesen ismertetjük. Cafranghalról (Phycodurus eques) (Szerzõ: Schütz Gabriella) Az Ausztrália déli partjainál élõ apró termetû cafranghalak különlegessége, – a környezetbe szinte beolvadó bájos lényük mellett, – hogy a kicsinyeket a hím állat költi ki. Tony White angol búvárfotósnak abban a szerencsében volt része, hogy tanúja lehetett egy ilyen állatka világra jöttének. Fotógaléria - Nika Ferenc Nika Ferenc a felszínen hivatásos fotósként dolgozik, illetve saját fotós cégét vezeti, ezúttal azonban a tenger mélyén készült nyolc képét csodálhatjuk meg. A felvételek bizonyítják, hogy a víz alatti világ megörökítése nem csak a fotós számára jelent örömet, hiszen az olvasók is élvezhetik a színek és az élõlények harmóniáját. A digitális kompakt kategória (Szerzõ: Násfay Béla) A cikk írója a víz alatt használható digitális fényképezõgépek világába kalauzol el bennünket, - ezen belül a kompakt kategóriát elemezve –igyekszik segítséget nyújtani és tanácsot adni az éppen „fotómasina-vásárlás” elõtt álló búvároknak. A tenger gyümölcsei A nemzetközi tengeri konyha „nagykönyvébõl” válogatunk. Í zletes halragú Rák fokhagymaolajban